Ma 2 többé-kevésbe vicces élményem is volt, gondoltam megosztom veletek.
Kezdjük a rosszabbal, vasárnap óta fáj a nyakam és a bal karom nem bírom rendesen használni (zsibbad és fáj) ill. csak állva bírok létezni (jó adag izomlazító és diclofenac segítségével). Szóval 2 napja itthonról dolgozom állva (megfelelő magasságban elhelyezett notebookjaimon), mert ülni nem tudok és mi tagadás most már azért a talpam is fáj (ezt a posztot is állva írom). Ildikó amellett, hogy neurológus és képzett manuálterapeuta, 2 nap próbálkozás után jobbnak látta ha kérek időpontot a vårdcentralban (körzeti orvosi rendelő) többek között egy radiológiai kivizsgálás - halvány- reményében. Innentől annak aki olvassa a blogot nem hiszem, hogy meglepetéssel tudnék szolgálni (már az unalomig ismételgetett dolgok következnek).
Emailben (mégiscsak IT-s vagyok és nem szeretek automatával beszélgetni) szépen elsírtam a bánatomat - nem éppen komolytalan tüneteimet leírva - megadva a különféle elérhetőségeimet. Kis idő múlva jött is a válasz, hogy az illetékeshez továbbítják az emailemet, majd megint kis idő elteltével jött a válasz, hogy a nővérke 13.10-kor felhív majd. Gondoltam - naivan- majd egyeztetünk időpontot az orvoshoz. Szépen ki is vártam, hogy felhívjanak. Majd megcsörrent a telefonom, szívem megdobbant...elmondtam mi fáj, mit szedek etc. Közben a nővérke gondolom már kereste a megoldást a 1117.se oldalon. Aztán kedvesen elsorolta a különféle tanácsait;szedjek alvedont (fájdalomcsillapító) is, melegítsem a fájó területet, mozgassam a karomat, keressek magam masszőrt ill. gyógytornászt. Ha ezek nem segítenek akkor jelentkezzem újra. Valószínűleg ha erőszakosabb lettem volna lehet, hogy sikerült volna kicsikarni, hogy orvos is rámnézzen, de sajnos elsőkörben a tüneteim nem ütötték még a nővérke ingerküszöbét.
Holnap próbálkozom tovább felhajtani egy gyógytornászt. Ma már csekkoltam egy privát céget de tele vannak a hétre (fél létszámmal dolgoznak szabadság ill. képzés miatt). Ha nem sikerül akkor esetleg besétálok az akutra.
Azt hiszem, hogy az otthoni "jobb" ellátásért hörgő, fröcsögő csürhénél (értem ezalatt azokat a kreaturákat, akik a különböző fórumokon, magukból kivetkőzve írogatnak) ez már rég kiverte volna a biztosítékot.
Ezután kisétáltam a postaládához és behoztam a leveleket, többek között a rendőrségtől érkezőt is. A nyári események miatt időnként kapunk levelet a rendőrségtől, gondoltam megint valami rövid értesítés érkezett. Amikor felbontottam a levelet, igencsak meglepődtem (majd felröhögtem), a levél a következőket tartalmazta:
- ujjlenyomat levételéhez szükséges "tintáspapír".
- rövid tájékoztató, hogy azért kérik az ujjlenyomatunkat, hogy azonosítani tudják a mi ujjlenyomatainkat a rögzített nyomok között. Valamint egy leírás, hogyan kell levenni szakszerűen az ujjlenyomatainkat.
- rendőrségi - hivatalosnak tűnő - ujjlenyomatrögzítő lap (ahova a tintás ujjainkat kell majd nyomnunk)
A "kit"
A tájékoztató lap
A "tintás papír"
Az igazat megvallva, meglepődtem a dolgon, egyszer azért mert több mint 2 hónapja történt a dolog és ilyenkor otthon már régen kiküldték az értesítést arról, hogy lezárták a nyomozást. Másrészt pedig azért, hogy rám bízzák, hogy levegyem a saját ujjlenyomatomat. Valószínűleg ebben azért benne van a rendőrségen is tapasztalható emberhiányból fakadó kényszer, de az is, hogy nem nézik az embert hülyének/bűnözőnek.
Szóval csináld magad (gör det själv)!
Update #1: A vårdcentralhoz tartozó gyógytornászok 3-4 hét múlva tudnának fogadni, de azonnal mondtak egy másik privát céget akiknél ugyanannyiba kerül a kezelés mint náluk. Ők pénteken 15 órakor tudnak fogadni.
Lehet, hogy furcsänak tunik, hogy korhäzban dolgozo orvoskent a rendelöbe kuldöm eletem pärjät, ha RTG-t akarok. Otton ez egy percig sem lenne problema, de itt nem tudom megoldani maskent. Ahhoz, hogy beutalot irjak( kizarolag a szamitogepes rendszeren keresztul) aktiv vård kontaktom kell legyen az illetövel. Szoval Szabolcsnak kellene egy beutalo a psychiätriära( kapna is idöpontot 3-4 honap mulva, vagy az "akut növernel" teledonon kereszul kisir egy akut idöpontot. Aztan bejön a receptiora, kifizeti a 25o SEK vizitdijat es a titkarnok beregisztraljak hogy megerkezett. Na innentöl kezdve tudnek neki beutalot irni a RTG-re. Ezek utan a vizsgalat dijat kiszämläznäk a psychiätriänak. Lenne is balhe belöle rendesen.
VálaszTörlésMeg magamnak sem tudok intezni egy vervetelt.
Ha nem javul az ällapota, lehet, hogy felteszem egy gepre es hazakuldöm.
Jaj, Szabi, jobbulást neked. Kemény út van előtted, én már végigjártam. De talán, ha nem történik semmi, akkor talán tényleg érdemesebb hazaruccanni rendbetetetni magad. Az itteni rendszer és helyzet már bizonyos svéd betegeknél is kiveri a biztosítékot, nemhogy a külföldieknél. Az állami rendszerben a tempó a megszokott, egy itteni statisztika szerint a kórházban dolgozó orvosok 2,5 beteggel találkoznak napjában. Hm. Ahogy elnézem az előjegyzési naplómat - nos én ezek szerint nem az átlaghoz tartozom. Mellesleg a nővérek - nos van közöttük valóban olyan, aki tudja a szakmáját (a tápláléklánc csúcsán az intenzíves nővérek állnak), de rengetegen vannak, akik nagyra vannak a tudásukkal, aztán amikor valami gond vagy tennivaló van, akkor abban a pillanatban az orvosra mutatnak. Aha. Én épp azt az észrevételt kaptam a szakrendelő vezetőjétől, hogy a gyógyszerbeállítást követően a betegellátás biztonsága érdekében jobb lenne, ha én magam hívnám fel a beteget, nem a nővérre testálnám (akinek egyébként képzettsége révén a tudása megvan hozzá, hogy a problémamentes gyógyszerbeállítást utánkövesse). Hát akkor a nővérek mégse tudnak annyit? Ja ők gondolom, akkor csak a terápiát csinálják / barkácsolják jól-rosszul. Így fennáll az a faramuci eset (és igazából ez az ami veszélyeztetheti a betegellátást), hogy a betegek egy részének (értsd: akinek nincs pszichoterapeutával kontaktja) nincs felelőse, hanem mondjuk pl én, aki kéthetente vagyok csak itt, akkor is igencsak limitáltak a lehetőségeim, ha az előjegyzést megnézem (szarrá van foglalózva az időm nagyrészt). Szóval nem tudom, de az otthoni roskadozó rendszer is HUMÁNUSABB ennél, ami itt van, és nem véletlen írtam csupa nagybetűvel. A kutatásban nyilván nagyon pöpecek tudnak lenni, de az állami átlag ellátás egy jelentős részét embertelennek érzem, és ezt a betegek napjában vissza is tükrözik. Amikor szarul vagyok, akkor valaki kompetenssel szeretnék találkozni, aki minél hamarabb rendbetesz - nem nővérrel, nem szerencsétlen botladozó AT-lákareval, hanem egy kompetens specialistával. És lehetőleg legyen valami kis folytonosság az ellátásomban, rengetegszer hallom betegtől, hogy jaj, maga már a hatodik orvos, akinek ugyanazt el kell mondanom. Ez így nagyon nem jó.
VálaszTörlésA rendőrség csináld-magad ujjlenyomat-pakkja meg egész egyszerűen az év legrosszabb vicce. Egyébként is minden oldalról regisztrálva, megfigyelve vagy (Svédországszerte több tízezer kamera figyeli minden léptünket, oszt milyen fasza a közbiztonság, mi? - egy svéd kolléga épp azt mesélte, hogy az un "ok nélküli agresszió" ijesztő mértékben elterjedt itt északon is, ami ugye egyszerűen azt jelenti, hogy mész az utcán, oszt a következő pillanatban valaki odamegy hozzá oszt lecsap mint a taxiórát), nem elég hogy te szívsz, mert téged raboltak ki, de még az ujjlenyomatodat is kérik, egyből regisztrálva van az is. És mindenre van itt egy remekül megfogalmazott indoklás - kíváncsi vagyok, hogy az azonosító chip bőr alá ültetését mikor találják ki hogy kötelező legyen. Az lesz ám csak az igazi szép idő. Kicsit elkanyarodtam, de bocsi, sok volt a begyemben. Szóval mielőbbi jobbulást!
Szomorú, egyben érdekes az, amit írtok. Megegyezik a médiában meg-megjelenő esetek leírásával. Én szerencsére nem ezt tapasztaltam.
VálaszTörlésAz utóbbi években jónéhány csavar kilazult :-) ezért gyakran voltam az egészségügy vendége. Halkan írom, nekem szerencsém van, mert ha nem is órákon, de napokon belül szakorvoshoz jutok. Telefon, visszahívás, időpont a vizsgálatra általában még aznap. Méghozzá tökismeretlenül - és ami a legfontosabb, csúszópénz(így hívják?) gondolata nélkül.
Igaz, nem mindegy az, hogy Svédország melyik kommünjében laksz. Ha szem előtt van, akkor nagyon vigyáznak ám!
Ami pedig az "az akut mottagningot" - sürgősségit (?) - illeti, ajánlatos egyedül bemenni. (Azokat veszik először, akiknek nincs kíséretük. És a legszenvedőbb képet vágót.) Ágyat kapsz, sorban jönnek a vérnyomást és miegymást mérő köpenyesek, végül betolnak-bemész az orvoshoz. Attól a perctől kezdve rajta vagy a futószalagon.
Ezt tapasztaltam, de meglehet, hogy kivételes eset.
Hmm... ez eleg rosszul hangzik. Komolyan azt mondjatok, hogy rosszabb a helyzet mint Mo-n?
VálaszTörlésEn meg egyszer sem kerestem fol orvost itt, de par napja annyira faj a hatam, hogy alig birok mozogni, szoval gondoltam, most akkor megis, viszont a fenti dolgok utan egeszen elbizonytalanodtam... :(
puff, igen ketszer, bocsanat!
VálaszTörlés