Megint fordulóponthoz értünk.
Ma Szegeden és Karlskogában is ugyanolyan hosszú volt a nap-12 óra és3 perc.
A látható fény ideje viszont Szegeden 13 óra és 3 perc, Karlskogában 13 óra és 24 perc. Szóval egy kicsit mégiscsak vezetünk.
Hogy ez a különbség miből adódik, valójában csak sejtem.
Az igazság az, hogy puskáztam egy nemrégen talált meteorlogiai oldalról.
(http://www.wunderground.com).
Várom a földrajhoz, csillagászathoz értők magyarázatát.
Szeged Karlskoga
Napfelkelte : 06:29 6:51
Neplemente : 18:32 18:54
A most Svédországba készülők szokták kérdezni, hogy lehet kibírni a téli sötétséget.
Nekem az jelenti a segítséget, hogy sokkal gyorsabban hosszabbodnak a napok, mint otthon. Karácsony után, szinte tényleg érzi az ember, hogy minden nap egy kicsit világosabb van. (amikor a sötét felé megyünk, akkor erre nem nagyon koncentrálok.)
A fentebb említett oldalon erre vonatkozólag is vannak adatok miszerint:
Szegeden holnap 3 perc 16 mp-el lesz rövidebb a nap, Karlskogában pedig 5 perc 16 mp-el.
Decemberben jelentkezem megint a legrövidebb napon egy ilyen tudósítással.
Nagyon nem vagyok csillagász, de úgy rémlik még gimis fizikából, hogy a fénytörés miatt van még világos egy darabig napnyugta a után. Ezt már csak össze kell valahogy rakni azzal a ténnyel, hogy a Föld nem tökéletesen gömb alakú, így a földfelület más szöget zár be a napból jövő fénysugárral a különböző hosszúsági fokokban.
VálaszTörlésÉn arra tippelnék, hogy a sarkkörhöz közeledve a nap sekélyebb pályát jár be az égbolton, azaz nem hág olyan magasra a nap délidőben, de nem is megy annyira mélyre a horizont alá éjfélkor. Ennek eredménye, hogy a nap nem annyira gyorsan süllyed a horizont alá, emiatt többet tartozkódik abban a szürkületi zónában, ahol az atmoszféra (és annak főleg páratartalma) által okozott fényszóródás miatt (mint a ködben világító lámpánál is megfigyelhető) a fény tükröződve még eljut hozzánk.
VálaszTörlés